..hogy ma legyen-e Heisenberg-es poszt vagy inkább ne.
(Heisenberg-féle bizonytalansági elv koatira optimalizált általános alakja)
Az egyidejű mérések pontosságának a használt mérőberendezés tulajdonságaitól független elvi határa a koati-mechanika, amelyet Werner Heisenberg német fizikus állapított meg 1927-ben.
A koatielmélet egyik alapja.
E szerint egy koati helyzetét és sebesslégét (illetve impulzusát) egyidejűleg nem lehet pontosan meghatározni.
Tételezzük fel, hogy egy m tömegű koati helykoordinátájának és p = mv impulzusának bizonytalansága Dx és Dp.
Ez azt jelenti, hogy a koati helye x + Dx közé esik, az impulzusa p+ Dp közötti érték.
E két bizonytalanság közötti összefüggés (Dp = mDv):
DxDp > h/2p illetve
DxDv > h/2pm
ahol:
h a Planck-állandó.
v a sebesség
m a tömeg
A szubatomi koati helyének pontos mérése tehát határozatlanná teszi a koati impulzusát, és viszont.
Az anyag hullámmodelljének következményeként az elv úgy is leírható, mint a rendszerben a mérés által keltett zavar következménye.
Néha úgy írják fel, hogy az energia és idő határozatlanságának szorzata nem lehet kisebb h/2-nél.
A határozatlansági elv pontos alakja a következő:
Mivel h/2p számértéke SI egységben 10-34 nagyságrendű, makroszkópikus testeknél (márpedig a koati makroszkópikus) ez a határozatlanság elhanyagolható.
Egy hidrogénatom esetén azonban, ha például az elektron helyének bizonytalanságát 10-8 m-nek vesszük, akkor az m = 10-30 kg tömegnél a sebesség bizonytalansága már + 10-4 m/s értékű!
Ez is bizonyítja, hogy a mikrorészecskékre gyökeresen más sajátságok, gyökeresen más értelmezések szükségesek.
De nyilván ezeket mindenki tudja! ...vagy mégsem?
És igen, ez a hétvégi, hétfőn kikérdezem.
És ha Heisenberg, akkor nyilván Magritte is! :D